Történetesen augusztus 10-én költöztem ki a Hajógyári szigetre, a sok éve megrendezett Szigetre. A sátor az A38 színad mögött volt, a Blues kocsmától nem túl messze. Összességében jó hely. Már a nulladik nap reggelén felvilágosítottak róla, hogy miért van ennyi külföldi. Főleg francia, holland, belga és olasz. Meg nyomokban németek. Elvétve magyarok is. A tévé azt mondta, hogy minden negyedik volt külföldi. Én meg szinte csak külföldivel találkoztam.

(KöKin összefutottam két izraelivel, eltűnt a sátruk, el voltak veszve, a bódéban a jegyeladó elmondta nekik, hogy a piros metróval jutnak el a Délibe, csak azt nem mondta, hogy ahhoz előbb a Deákra át kell menni. Na, a Déliig elkísértem őket, és eladtam a sátramat nekik.)

Az odaút kellemes volt, a többiekhez képest viszonylag hamar sikerült is bejutni a fesztiválra, gyakorlatilag átvizsgálás nélkül. A közlekedésre meg majd kitérek később.

Mínusz egyedik nap: Tankcsapda. Minden erről szólt szinte. És a koncert nagyon jó volt. Minden a helyén volt, a zenekar nagyot teljesített, a látvány első osztályú, a zene a megszokott jó, a hangulat fenomenális. Minden tökéletes. Aztán megpróbáltunk kijutni, sikerült, csak a tömeg volt nagy. Aztán kint jött a hidegzuhany: minden bolt bezárt 10-kor. Mert alkoholt ugye nem lehet kapni, akkor már mást sem. Maradt a fél literes víz a sarki háznál, aztán valahogy vissza. A hajnal alvás nélkül, de még tusolással a tiszta tusolóban. Aztán inkább a lakótársaméknál tusoltam, kényelmes otthoni körülményekkel.

Az árak horribilisek. A hollandoknak persze, hogy olcsó, csak kérdezem: annak idején Eurowoodstock néven indult. Woodstock szellemében. Hogy fér össze Woodstock ilyen árakkal? Vagy ennyire megváltozik minden? És: mi akkor most szerveztünk egy hét olcsó nyaralást a nyugatiaknak, vagy a magyar fiataloknak valami szórakozást? Vagy aki magyar, az kopjon Sopronba? Hozzáteszem, összességében Sopron jobb volt. De nem baj, ki akartam próbálni a Szigetet. Ki is próbáltam.

A nulladik nap a rasszizmus ellen volt, a kirekesztés ellen, el lehetett viselni. Kicsit izzadságszagú volt, túlzásnak érzem, hogy az egyik szélsőséget védjük, a másikat nem. Az erőszakot elítélem, de nem csak fizikai formájában, hanem minden formájában, legyen az egy eröltetett felvonulás, egy interjú, egy mozdulat vagy akár egy szó is.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.